Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/html/zsidotemeto/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 75 sor).

Üdvözöljük a debreceni zsidó temetői hadisírok weblapján!


Debrecen délkeleti felén, a Monostorpályi úton található a város egyetlen, szabadtéren működő felekezeti sírkertje, a fallal körülkerített izraelita temető. A debreceni zsidó temetőt az itt nyugvó katonahősök és háborús áldozatok emelték a város hősi temetői sorába.
Az 1840-es évek elején létesült kegyeleti parkban a 21. század második évtizedére hétezer sírhely alakult ki, és mintegy 8100 ide eltemetett nevét rögzítették a temető nyilvántartásaiba. A sok ezer itt nyugvó civil lakos között jelentős számban katonai múlttal rendelkező elhunyt nevével szembesülünk.
Megtalálhatók köztük az 1848/49-es nemzeti szabadságharc hős honvédői ugyanúgy, mint a 20. század első világháborúja, a „nagy háború" során hőssé vált neves és ismeretlen katonák, akik egy része otthonuktól távol lelt végső nyughelyet a debreceni temetőben. A sírhantok között fellelhetők a második világháború katonahőseinek és az 1944-ben tömeggyilkosság áldozatává lett munkaszolgálatos hősöknek sírjai, és nagy számban láthatók a holokauszt áldozatait idéző sírjelek, emlékművek is.

Történet

A DEBRECENI IZRAELITA TEMETŐ ÉS HŐSI SÍRJAI

Hősi parcella a temetőben

Hősi parcella a temetőben

A debreceni nagyvásár országos jelentőségre emelkedése idején, a 18. sz. második felében kezdődött a korabeli nagyváros közvetlen környékén a zsidóság története. Számukra az 1840. évi XXIX. törvénycikk teremtette meg a szabad királyi városokba, így Debrecenbe való beköltözés lehetőségét. A törvényi változás debreceni horderejére jellemző, hogy hatályba lépéséig csupán azok az izraeliták tartózkodhattak – napkeltétől napnyugtáig – a városkapukon belül, akik a munkájuk miatt – pl. házalók – érkeztek ide. Ők többnyire a szomszédos Sámsonban (Hajdúsámsonban) lakó népes izraelita közösség tagjai voltak. Az 1840. január 27-én kiadott debreceni tanácsi jelentés még joggal állapíthatta meg: „folytonos helyi szokás szerint izraeliták nálunk nem lakhatnak”. Az új törvény szerinti beköltözési lehetőséget, elsőként mégsem Sámsonból, hanem távoli vidékekről érkezők ragadták meg, bár voltak közöttük, akik már évek óta a város déli felén, a Várad utcai kapun kívüli, zsidó haszonbérlők kezén lévő nemesi fogadókban laktak. Sámsonból először mintegy évtized múlva folyamodtak debreceni letelepedési engedélyekért.

Adatbázis- és térinformatikai fejlesztések

Keretszoftver kifejlesztése

Ennek során megnyitottuk és alkalmassá tettük az adatbázis rendszert a héber nyelvű nevek kezelésére új adattáblák kialakításával. A rendelkezésünkre bocsátott Excel-táblázatból ezeket feltöltöttük.

Adatfeltöltés

I. világháborús hadisírok felújítás utáni állapota


Az átvett Excel-táblázat és a korábban készült temetői nyilvántartás héber adatait szinkronizáltuk. A korábban fotózott sírfényképeket, és az I. világháborús hadisírok felújítása utáni állapotáról általunk készített képeket feltöltöttük. Kifejlesztettük, hogy több képet és panoráma felvételt is lehessen egy elhunyt nevéhez, sírhelyéhez kapcsolni.



I. világháborús hadisírok felújítás utáni állapota